Gárdonyi Géza: Egri csillagok


Az íróról

Gárdonyi Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) „kövek alatt nőtt fűhöz” hasonlította önmagát, és ezzel nem csupán közéleti elzárkózását, rejtőzködő életvitelét, de irodalmi építkezését és ars poeticájának kialakulását, művészi eszköztárának hosszan tartó érlelődését is illusztrálta. Gárdonyi nem sorolható egyetlen irodalmi körhöz sem, híján volt a kor haladó irodalmárait jellemző nagyvárosi, polgári háttérnek, a művészete korai szakaszára jellemző, gyermekkora élményeiből fakadó – természetesnek vélhető – népi tematikát és hangvételt pedig nem érezte igazán a magáénak. Ahogy Juhász Gyula fogalmazta meg Gárdonyi helyét az irodalmi panteonban: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki.” Nyitottsággal fordult a legkülönfélébb irodalmi formák és írói csoportosulások felé. Egyedül a 20. századdal születő új nemzedéktől idegenkedett annak dacára is, hogy az újabb irodalmi irányzatok szellemi vezérei elismeréssel szóltak Gárdonyi századforduló utáni művészetéről, s csábítani is akarták a Nyugat szerzőgárdájának tagjai közé. Ady Endre például a magyar Dickensnek nevezte, mások a magyar Tolsztojt tisztelték személyében. Irodalmi életműve egyfajta sajátos átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye, a vidéki népies és a városi polgárosult irodalom között. Pályáját és művészetét folyamatos útkeresés, a világ és önmaga reflektív megfigyelése és önképzés jellemezte, emiatt gyakran említik hivatásában is amatőr szerzőként. Személyiségével és szerteágazó érdeklődésével összhangban művészi pályáját is tematikai-formai kalandozás, filozófiai-ideológiai irányváltások jellemezték.

 

Gárdonyi Géza 1921-ben. A fotó forrása: wikipedia

 

Gárdonyi írói életműve szempontjából az 1897 utáni egri évek bizonyultak a legtermékenyebbnek. Már Az én falum elbeszéléseiben is realista leírásra, ugyanakkor lírai mesemondásra törekedett: az aprólékosan kidolgozott háttér egy-egy személyes probléma, emberi sors díszletéül szolgált csupán. A történeti hűség és a lírai mondandó kettős igénye nyomán bontakozott ki prózaírói munkásságának legjelentősebb vonulata és legmaradandóbb alkotásai: történelmi regényei. 1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti. A maga korában is elnyerte az olvasóközönség és a pályatársak tetszését, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1902-ben Péczely-díjjal jutalmazta a regényt. A mű egyfelől a nemzeti önfeláldozás, a hazafiasság hőskölteménye a török uralom alá kerülő 16. századi Magyarország kulisszájával, ugyanakkor egy idillikus költői eszközökkel ábrázolt szerelem – Bornemissza Gergely és Cecey Éva – sorsát is végigkövetheti benne az olvasó. Ahogy naplójából és feljegyzéseiből kiderül: a századforduló önáltató és hamis magyarságkultuszával szemben a történelemismereten és demokratizmuson alapuló nemzetképet kívánta megfogalmazni művében.

 

Egri csillagok

A fotó forrása: libri.hu / kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ZRT

 

"A XVI. század derekán az egykor dicsőséges Magyar Királyság végnapjait éli. A mohácsi vészt követően az ismétlődő török hadjáratok sorra veszik be a végvárakat: Buda, Pécs, Esztergom, Szeged után elvész Temesvár és Szolnok is. Az Oszmán Birodalom ékként hatol az ország belsejébe, de Eger vára, a Felvidék védelmezője áll még, ahol kétezernél is kevesebb várvédő néz szembe kétszázezernyi törökkel.

Gárdonyi eredetileg Bornemissza Gergely élettörténetét kívánta megírni, ám végül azon a ponton fejezte be regényét, amikor főhőse katonai pályájának csúcsára jut, és a török sereget visszaverő, győztes Dobó után őt nevezik ki Eger várkapitányává. Sorsának közeli, szomorú vége csak fölsejlik a regény első felének kalandjaiban...

Bátorság, meg nem alkuvás és hűség a reménytelennek tetsző küzdelemben – ez Gárdonyi históriájának üzenete, melyet első megjelenése után több mint száz évvel, 2005-ben, a Nagy Könyv versenyen a legnépszerűbb magyar regénynek választottak az olvasók."

 

 

Forrás:

wikipedia

libri.hu

Felső kép: ha11ok/ pixabay

Tetszett a cikk?

 

1001Könyv cikkek

10 könyv, amiből Oscar-díjas film készült
Blog, Könyvajánló
Ebben az írásomban 10 könyvet mutatok be, amelyekből később Oscar-díjas film készült.
Margaret Atwood: Macskaszem
Szépirodalom, Kortárs külföldi irodalom
Ezt a könyvet kötelező olvasmánnyá tenném, hogy megértse mindenki, milyen hatalma van egyetlen kimondott szónak is.
Töltsd fel kedvenc könyveidet te is!
Könyves hírek / Aktuális, Sikerkönyvek
Csatlakozz szerkesztő-cikkíró csapatunkhoz egy saját ingyenes magazinnal! Oszd meg velünk könyves élményeidet, ...
Felhőhegyi Balázs: A Szfinx hét kapuja
Magyar kortárs irodalom, Szépirodalom
A mitikus Szfinx különböző történetekbe, szerepekbe helyezi a sikeres üzletembert.
Robert T. Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa
További könyvek, Pénzügyi IQ
Kiyosaki szerint az anyagi önállóság elérése érdekében ma már befektetővé kell válni.
Vad és szellemes tények Oscar Wilde-ról
Írók / Szerzők, Klasszikus nemzetközi
Egyetlen regénye jelent meg, mégis a mai napig az egyik legnépszerűbb író Oscar Wilde.
John Vaillant: A tigris
Természet- és Társadalomtudomány, Dokumentumregény
Emberevő tigris portyázik egy eldugott falucska mellett az orosz Távol-Keleten. Róla szól ez a történet.
George Orwell: 1984
Szépirodalom, Klasszikus világirodalom
"A szabadság az, ha szabadon kimondható, hogy kettő meg kettő az négy."
József Attila és a magyar költészet napja
Könyves hírek / Aktuális, Jeles napok
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik.

További 1001könyv cikkek »

 

....