Gárdonyi Géza: Egri csillagok


Az íróról

Gárdonyi Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) „kövek alatt nőtt fűhöz” hasonlította önmagát, és ezzel nem csupán közéleti elzárkózását, rejtőzködő életvitelét, de irodalmi építkezését és ars poeticájának kialakulását, művészi eszköztárának hosszan tartó érlelődését is illusztrálta. Gárdonyi nem sorolható egyetlen irodalmi körhöz sem, híján volt a kor haladó irodalmárait jellemző nagyvárosi, polgári háttérnek, a művészete korai szakaszára jellemző, gyermekkora élményeiből fakadó – természetesnek vélhető – népi tematikát és hangvételt pedig nem érezte igazán a magáénak. Ahogy Juhász Gyula fogalmazta meg Gárdonyi helyét az irodalmi panteonban: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki.” Nyitottsággal fordult a legkülönfélébb irodalmi formák és írói csoportosulások felé. Egyedül a 20. századdal születő új nemzedéktől idegenkedett annak dacára is, hogy az újabb irodalmi irányzatok szellemi vezérei elismeréssel szóltak Gárdonyi századforduló utáni művészetéről, s csábítani is akarták a Nyugat szerzőgárdájának tagjai közé. Ady Endre például a magyar Dickensnek nevezte, mások a magyar Tolsztojt tisztelték személyében. Irodalmi életműve egyfajta sajátos átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye, a vidéki népies és a városi polgárosult irodalom között. Pályáját és művészetét folyamatos útkeresés, a világ és önmaga reflektív megfigyelése és önképzés jellemezte, emiatt gyakran említik hivatásában is amatőr szerzőként. Személyiségével és szerteágazó érdeklődésével összhangban művészi pályáját is tematikai-formai kalandozás, filozófiai-ideológiai irányváltások jellemezték.

 

Gárdonyi Géza 1921-ben. A fotó forrása: wikipedia

 

Gárdonyi írói életműve szempontjából az 1897 utáni egri évek bizonyultak a legtermékenyebbnek. Már Az én falum elbeszéléseiben is realista leírásra, ugyanakkor lírai mesemondásra törekedett: az aprólékosan kidolgozott háttér egy-egy személyes probléma, emberi sors díszletéül szolgált csupán. A történeti hűség és a lírai mondandó kettős igénye nyomán bontakozott ki prózaírói munkásságának legjelentősebb vonulata és legmaradandóbb alkotásai: történelmi regényei. 1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti. A maga korában is elnyerte az olvasóközönség és a pályatársak tetszését, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1902-ben Péczely-díjjal jutalmazta a regényt. A mű egyfelől a nemzeti önfeláldozás, a hazafiasság hőskölteménye a török uralom alá kerülő 16. századi Magyarország kulisszájával, ugyanakkor egy idillikus költői eszközökkel ábrázolt szerelem – Bornemissza Gergely és Cecey Éva – sorsát is végigkövetheti benne az olvasó. Ahogy naplójából és feljegyzéseiből kiderül: a századforduló önáltató és hamis magyarságkultuszával szemben a történelemismereten és demokratizmuson alapuló nemzetképet kívánta megfogalmazni művében.

 

Egri csillagok

A fotó forrása: libri.hu / kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ZRT

 

"A XVI. század derekán az egykor dicsőséges Magyar Királyság végnapjait éli. A mohácsi vészt követően az ismétlődő török hadjáratok sorra veszik be a végvárakat: Buda, Pécs, Esztergom, Szeged után elvész Temesvár és Szolnok is. Az Oszmán Birodalom ékként hatol az ország belsejébe, de Eger vára, a Felvidék védelmezője áll még, ahol kétezernél is kevesebb várvédő néz szembe kétszázezernyi törökkel.

Gárdonyi eredetileg Bornemissza Gergely élettörténetét kívánta megírni, ám végül azon a ponton fejezte be regényét, amikor főhőse katonai pályájának csúcsára jut, és a török sereget visszaverő, győztes Dobó után őt nevezik ki Eger várkapitányává. Sorsának közeli, szomorú vége csak fölsejlik a regény első felének kalandjaiban...

Bátorság, meg nem alkuvás és hűség a reménytelennek tetsző küzdelemben – ez Gárdonyi históriájának üzenete, melyet első megjelenése után több mint száz évvel, 2005-ben, a Nagy Könyv versenyen a legnépszerűbb magyar regénynek választottak az olvasók."

 

 

Forrás:

wikipedia

libri.hu

Felső kép: ha11ok/ pixabay

Tetszett a cikk?

 

1001Könyv cikkek

Cheryl Strayed: Vadon
További könyvek, Életrajz / Élettörténet
Cheryl kötetében őszinteséggel meséli el három hónap alatt megtett ezer mérföld élményeit.
Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben
Magyar kortárs irodalom, Regény
Szélesi Sándort 2007-ben az Európai SF Társaság a legjobb európai szerzőnek választotta.
Joe Hill: A szív alakú doboz
Szórakoztató irodalom, Krimi / Thriller / Horror
Amikor valaki az interneten árverésre bocsátott egy kísértetet, a rockzenész azonnal lecsapott rá.
J. K. Rowling válaszolt a rajongói kérdésekre
Írók / Szerzők, Kedvencek
Vannak, akik sosem adják fel: mindent tudni akarnak a varázslóvilágról, és arról, hogy vajon Voldemort után is v ...
Vladimir Nabokov: Lolita
Szépirodalom, Klasszikus világirodalom
A Lolita, melyet annak idején meg sem akartak jelentetni ma már igazi klasszikus, minden idők egyik leghíresebb regénye.
Vad és szellemes tények Oscar Wilde-ról
Írók / Szerzők, Klasszikus nemzetközi
Egyetlen regénye jelent meg, mégis a mai napig az egyik legnépszerűbb író Oscar Wilde.
Mutatkozz be nálunk íróként!
Írók / Szerzők, Bemutatkozás
Csatlakozz csapatunkhoz és töltsd fel a könyvedet / könyveidet. Szerzők, írók jelentkezését várjuk!
Hosszú könyves kihívás 2024
Kihívások, Hosszútávú kihívás
Mit olvassunk, hogy sokáig tartson? 2024 nálam a hosszú könyvek éve lesz. Összesen öt ilyen könyv került a list ...
Robert T. Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa
További könyvek, Pénzügyi IQ
Kiyosaki szerint az anyagi önállóság elérése érdekében ma már befektetővé kell válni.

További 1001könyv cikkek »

 

....